Júl. 28-án egy őrségben álló katona lelőtte a szintén szolgálatban levő Kispál Árpád /Apáca/ katonát, aki a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus esemény körülményeit a törvényesség előírásainak megfelelően kivizsgálják, adta hírül Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./
1993. október 1.
Ismét verekedtek a rendőrök! - így kezdődik a tudósítás. Kézdiszentkereszten szept. 25-én éjjel a piactéren levő bárból két rendőr be akart vinni egy fiút az őrszobába, két barátjuk kiszabadította őt, egyiküket elkapták a rendőrök és megverték, majd kényszerítették, hogy az általuk diktált jegyzőkönyvet aláírja. Letartóztatták mindhármukat /Csavar Jánost, Pál Árpádot és Kovács Vincét/, azóta semmit sem tudnak róluk a szüleik. Az ügyészségen elmondták, hogy nem adtak ki letartóztatási parancsot. A rendőrség verziója szerint a három fiatalember bántalmazta a rendőröket, és utólag mindhárman beismerték tettüket. Az újságíró hiába kereste a rendőrparancsnokot, illetve a megyei ügyészt, nem tudta őket elérni. /Domokos Péter: Ki kit vert meg Kézdiszentkereszten? Fogdában a legények, szabadon a rendőrök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./
1996. szeptember 30.
Székelyudvarhelyen a két millecentenáriumi kopjafát még a nyáron helyezték el a Budváron és az unitárius templom bejáratánál. Most Pál Árpád kecsetkisfaludi nyugdíjas tanító és fafaragó kopjafáját állították fel a református temetőben. Ezzel emlékeztek a székelyudvarhelyi műszaki középiskola 1945-1949 között végzett diákjai a honfoglalás évfordulójára. Ugyancsak millecentenáriumi emlékező a felújított, 1937-es évszámú zetelaki székelykapu, amelyet most a Jézus Szíve kápolnánál állítottak fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1997. március 22.
Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje győzött a gyergyószentmiklósi polgármester-választás második fordulójában. A márc. 23-án lezajlott választásokon a város jelenlegi megbízott polgármestere a szavazatok nagy többségét szerezte meg: a 7602 érvényes szavazatból 7162-t. Seer Mihály független jelölt 947, Mihai Bantu ny. orvos a DP színeiben 356, Szakálli Ferenc független jelölt 87, Costel Ambrus (SZMP) pedig mindössze 50 szavazatot kapott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./
1997. május 18.
Máj. 18-án, pünkösdkor Gyergyószentmiklóson felavatták Kossuth Lajos egészalakos, műkőből készült szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Márton Áron mellszobra és a Millecentenáriumi Emlékmű után a most fölállított szoborral a marosvásárhelyi művész már harmadik alkotásával kötődik Gyergyószentmiklóshoz. Az avatóünnepségen Pál Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket, akik a csíksomlyói búcsú után eljöttek ide is, a magyarországiakon kívül jelen volt Bácstopolya küldöttsége és egy finnországi küldöttség is. Rokaly József történész tartott előadást Kossuth Lajosról, majd Dézsi Zoltán főispán mondott beszédet. Délután a Domokos Pál Péter Dalárda emlékezett névadójára, akinek öt évvel ezelőtt vették fel a nevét. Kiss Portik Irén néprajzkutató méltatta Domokos Pál Péter munkásságát. Fellépett az örmény katolikus egyház kórusa majd a három hónapja alakult református egyházi kórus. A Szent Miklós Kamaraegyüttes blockflöte számai után a 105 éves Ipartestület férfikórusa zárta a rendezvényt. A rendezvény lelke, szervezője, Páll Ibolya zenetanárnő, aki több kórust is vezet. /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1997. szeptember 6.
Szept. 6-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lakossági fórumon vett részt Gyergyószentmiklóson, amelyen jelen volt Dézsi Zoltán prefektus, és Pál Árpád polgármester, valamint Nagy István, Garda Dezső és Ráduly Róbert képviselők. Markó Béla beszámolt a részvevőknek az RMDSZ kormányzati munkájáról, az elmúlt kilenc hónap eredményeiről és nehézségeiről, valamint az előttünk álló feladatokról. Az RMDSZ elnöke kitért arra is, milyen fontos a Székelyföld számára, hogy, a módosított tanügyi törvénynek megfelelően, 3 éves főiskola indul az ősztől Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./
1999. szeptember 3.
Aug. 31-én megtartották az első Gyergyói Diákfórumot a marosfői ifjúsági központban, ahol a Gyergyói-medence diákszervezeteinek képviseletén kívül meghívottként részt vett Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere, Csíky András, a megyei ifjúsági sportszervezet igazgatója, Kontesveller József, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Csató Judit, az Ifitéka vezetője, Antal Péter gyergyószentmiklósi városi tanácsos és mások. Dézsi Zoltán prefektus elfoglaltságai miatt csak délutánra érkezett meg. A fölszólalók elmondták: bár a Gyergyói-medence adja a legtöbb főiskolást a megyéből, a fiatalok nem térnek vissza, mert nem tudják itt kibontakoztatni képességeiket. Az ifjúsági szervezetek képviselői elmondták, hogy nem munkahely és a kulturális élet hiánya miatt nem vonzó Gyergyó. A tanácskozáson szó volt a ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok szorosabbá tételéről, a gyergyói főiskola diákjainak bevonásáról a helyi fiatalság életébe és egyebekről. /Diákfórum: menni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1999. szeptember 9.
Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2000. június 8.
Gyergyószentmiklóson a második forduló fogja eldönteni a polgármester kilétét. Az első fordulóban a szavazópolgárok 58,4 %-a járult urnához. Papp József független polgármester-jelölt 4162 voksot összesített /47,7 %/, míg Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje 3653 /41,87%/, ők jutottak tovább a második fordulóba. Az RMDSZ-tanácsosok száma 13-ra, a "független" liberális tanácsosoké pedig 7 fő. Ezenkívül Gál Árpád független polgármester-jelöltnek sikerült még elérnie a küszöböt jelentő 386 szavazatot. /Második forduló szükséges. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2000. június 24.
Gyergyószentmiklóson csak jún. 18-án dőlt el, hogy Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje lesz a polgármester. Pál Árpád az első fordulóban 8 %-kal kevesebbet kapott, mint riválisa, a másodikban pedig csaknem 20 %-kal többet. Ehhez hozzájárult az RMDSZ fokozott kampánya és az őt támogató 260 aláírás is az Új Keletben, amelynek java részét iskolaigazgatók, orvosok, tanárok, mérnökök, ismert emberek jegyezték. A lakosság többsége belátta: egy 21 000 lakosú város polgármesterének rendelkeznie kell bizonyos fokú műveltséggel is. Papp József kijelentette, hogy Jókai a kedvenc költője, beszédébe román kifejezéseket kevert. /Gál Éva Emese: Választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2001. október 2.
Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2001. november 23.
Nov. 17-én, a Szent Erzsébet Öregek Otthonban, Gyergyószentmiklóson felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát, amelyet a budapesti Oláh Szilveszter készített. Az ünnepi szentmisét Czirják Árpád celebrálta, az eseményt méltatta Pál Árpád polgármester, valamint Csallóközi Zoltán, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának osztályvezetője, és Dézsi Zoltán alprefektus; ők leplezték le a szobrot is. Az ünnepségen részt vett Szász János, az Erdélyi Egyházmegye Caritas szervezetének igazgatója is, valamint Magyari Vencel, az öregotthon igazgatója, aki az intézmény fönnállásának 50. évfordulójára emlékezve kiemelte az idős embereknek valóban otthoni környezetet nyújtó létesítmény jelentőségét. /(gál): Szent Erzsébet emlékezet szoboravatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2001. december 6.
Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./
2002. március 13.
A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. május 13.
Máj. 14-én, rendkívüli ülésén dönt a gyergyószentmiklósi városi tanács arról, mi lesz a sorsa Burján Gál Emilnek, a Figura Stúdió-Színház volt díszlettervezőjének. A Szent Miklós-szobor alkotóját létszámcsökkentés miatt menesztették a színháztól. Pál Árpád polgármester áthidaló megoldásnak nevezte, hogy Burjánt őszig a Tarisznyás Márton Múzeum alkalmazná, szeptembertől pedig remélhetőleg a tanügyben találna állást. A polgármester belátta, hogy a díszlettervező a Figuránál nem maradhat tovább. A múzeum hajlandó lenne alkalmazni Burjánt, de csakis abban az esetben, ha a város az állást is létrehozza számára – fejtette ki Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A Tarisznyás Márton Múzeum jelenleg öt alkalmazottal működik, holott a Művelődésügyi Minisztérium által megkövetelt normarendszer szerint 22 munkatársra lenne jogosult. A múzeum jelenleg két muzeográfusi és négy múzeumőri állásra nyújtott be kérést az önkormányzathoz. /Lukács János: Holnap döntenek. Muzeográfus lesz a díszlettervező? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2002. június 1.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi főiskoláján, az idegenforgalom–földrajz szakon harmadszor, a földmérő szakon másodszor búcsúztattak máj. 31-én végzősöket. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója és Pál Árpád polgármester méltatta a főiskola sikereit és fontosságát. Kása Zoltán professzor az egyetem mintegy 20 főiskolai kara közül a legjobbnak nevezte a gyergyószentmiklósit. Dombay István aligazgató a legkiválóbbaknak adott át könyvajándékot. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. 81 végzős ballagott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2002. július 22.
Csupán húsz helyet kap ősztől a gyergyószentmiklósi művészeti oktatás- emelte ki a Salamon Ernő Gimnáziumhoz eljuttatott levelében Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Június 21-én 700 szülő aláírását mellékelve a szülői bizottság kérte a szakminisztériumtól az idén drasztikusan csökkentett beiskolázási helyek felülvizsgálását és kiegészítését. Garda Dezső parlamenti képviselő Ecaterina Andronescu miniszter asszony távollétében Constantin Corega államtitkárnak személyesen adta át a szülői bizottság kérését, s azóta is folyamatos kapcsolatban van a minisztériummal. Garda Dezső képviselő legalább nyolcvan helyet kér a jóváhagyott húsz helyett Júl. 10-én újabb minisztériumnak címzett irat született, melyet az iskolaigazgató, a szakbizottság elnöke, Pál Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Garda Dezső képviselő és a főtanfelügyelő is aláírt. Garda csodálkozik azon, hogy mindezek ellenére a főtanfelügyelő asszony küldött egy válaszlevelet, amelyben fenntartja a csökkentést. /Gergely Edit: Gyergyói harc a művészeti oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2002. augusztus 1.
Júl. 31-én tartotta Erdély Kárpát Egyesület /EKE/ országos tisztújító közgyűlését Gyergyószentmiklóson. A korelnök, a 87 éves Blénessy Jenő - 1931-ben Zárug Istvánnal ő szervezte újra az EKE gyergyói fiókját - és a legfiatalabb gyergyószentmiklósi résztvevő húzta fel a tábor zászlóját. Gereöffy Ferenc, az EKE helyi fiókjának elnöke, Dézsi Zoltán alprefektus és Pál Árpád polgármester köszöntötte a helyiek nevében az egybegyűlteket. Németországból is érkeztek résztvevők, továbbá a magyarországi társszervezetek képviselői is megjelentek. /Bajna György: Az EKE szíve öt napig Gyergyóban dobog. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2002. augusztus 23.
Aug. 22-én Tamás József püspök Gyergyószentmiklóson felszentelte a kápolnát Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után. Ez a gyulafehérvári egyházmegyében - 1990 óta - Isten dicsőségére épített 50. szent hajlék. Az 1992-ben - Kalamár Csaba tervrajzai alapján - megkezdett építkezés 800 személy hozzájárulásának, 130 család munkájának és 130 család jelentősebb anyagi támogatásának köszönhetően fejeződött be. /Bajna György: "Hajlékot Istennek..." = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./
2002. október 21.
Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2003. március 7.
A Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ a város költségvetéséből fenntartott közintézmény. Régen műkedvelő csoport volt, most viszont az egykori tagok sorra elvégzik a színészképző főiskolákat, s térnek vissza. Pál Árpád polgármester Szabó Tibor színművészt, a színház igazgatóját felmentette, majd a versenyvizsga eredményének kihirdetéséig ideiglenes igazgatónak nevezte ki. Nem a rosszul végzett munkája miatt nem lehet igazgató, hanem azért, mert csak minisztériumi elismervény és nem főiskolai oklevél bizonyítja szakértelmét. A színházat a mélypontról felhozó Szabó Tibor és lelkes társulata eredményei a Figura Stúdió Színház hírnevét a határokon túlra is elröpítették. /Bajna György: Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2003. március 17.
Csíkszeredán Csedő Csaba polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségsorozat Gál Sándor honvédezredes köztéri szobránál kezdődött, majd az ünneplő tömeg átvonult a Vár térre, ahol a Petőfi- és Balcescu-szobroknál folytatódott a megemlékezés. Este a Szakszervezetek Művelődési Házában gálaműsort mutattak be. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bírálta a magyar kormány politikáját, majd biztosította hallgatóságát, rájuk továbbra is számíthatnak. Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön, és felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. Gyergyószentmiklóson Rokaly József, a városi és területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád polgármester és dr. Garda Dezső képviselő mondott beszédet. Székelykeresztúron a főtéri Petőfi-szobornál került sor a megemlékező ünnepségre. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte a résztvevőket. Végül Verestóy Attila szenátor szólt az ünneplőkhöz. Szentegyházán Rus Sándor polgármester, Herczeg Ferenc helyi RMDSZ-elnök és Antal István parlamenti képviselő ünnepi beszédekben méltatta az évfordulót. Jelen volt Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott az ünnepség az 1849 augusztusában elesett több mint 200 székely szabadságharcos emlékművénél. /Közös felelősségünk a szülőföld megtartása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2003. július 1.
Jún. 20-án Pál Árpád polgármester Cegléden járt, ahol a ceglédi székely falu megvalósítási lehetőségeiről tárgyaltak az érintett önkormányzatok. A ceglédi önkormányzat öt székelyföldi testvérvárosával (Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Szentegyház és Csíkszereda) a Cegléden létesítendő Termálfürdő és Szabadidő Központ mellett egy látvány-néprajzi székelyfalu létrehozását tervezi, melynek a megvalósításához Cegléd városa biztosítja a területet, és a háttér- infrastruktúrát, míg a székely testvérvárosok városonként egy-egy, az illető vidékre jellemző autentikus székely ház terveit, és a megépítéséhez szükséges, eredeti környezetből származó építőanyagokat. /A ceglédi székely falu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2003. szeptember 2.
A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
2003. október 13.
Október elején Pál Árpád polgármester összehívta Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központ tevékenységében érdekelt művészeti intézményeket és csoportokat. A Figura Stúdió Színház ugyanis beadványban kérte az önkormányzattól, hogy az ő igazgatásuk alatt működjön a jövőben a művelődési ház. A kérdés éles vitát váltott ki. A város sokat fordít a színházra, ez nagy áldozat, az önkormányzat bevételének 20%-át fordítja kultúrára, többet, mint bármelyik város Romániában. A művelődési központ sorsáról a városi tanács okt. 30-i ülésén fog dönteni. /Gál Éva Emese: Mi lesz veled, Művelődési Központ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2003. október 23.
Csupán "november elejére" várható a központi fűtés elindítása Gyergyószentmiklós 3700, a hálózatra kapcsolt lakrészében - nyilatkozta Pál Árpád polgármester és Nagy Attila, a közüzemek igazgatója. A fűtésrendszer műszakilag megfelelő állapotú, viszont a városi tanács tulajdonában levő részvénytársaság közel 32 milliárdos adósságot halmozott fel, emiatt nem tudta beszerezni a fűtéshez szükséges üzemanyagot. Jelenleg a nulla fok alá süllyedő hőmérséklet ellenére mindössze a melegvíz-szolgáltatás üzemel. A fogyasztók kintlevősége közel 16 milliárd lej. A lakók mintegy 20 százalékának 10,5 milliárdnyi adóssága van. Páll Árpád azzal biztatja a lakosságot, hogy ez lesz az utolsó nehéz fűtésidény, amit még ki kell bírniuk , jövőre a svájci támogatással elindítandó korszerűsítés e gondokat megoldja. /Gergely Edit: Késik a fűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2003. december 19.
A gyergyószentmiklósi művelődési ház fűtetlensége miatt városon kívülre kényszerült színházi bemutatók, gyér előadások jellemzik a Figura Stúdió Színház tevékenységét. Noha az épület kezelési jogának megszerzéséért több mint két éve küzd a társulat, most úgy döntött: már nem a kultúrotthonban, hanem a filmszínház épületében "találna otthonra". Kolozsi Kilián színházigazgató közölte, a bemutatókat sorozatosan Gyergyóditróban tartják. Pál Árpád polgármester szerint az épület jövőjének egyik lehetséges változata a Figura odaköltözése. /Gergely Edit: Filmszínházban lelne otthonra a Figura. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2003. december 27.
Gyergyószentmiklóson már hagyományszámba megy a római katolikus templomban az énekkarok karácsonyi koncertje. Az idei, december 25-i hangversenyen is zsúfolásig megtelt a templom, az ipartestület férfikórusa és a Domokos Pál Péter női kórus mellett fellépett a Kolcsár Árpád vezetésével újraéledt Szent Miklós Kamarazenekar is. A hangverseny végén Pál Árpád polgármester megköszönte az énekkarok áldozatos munkáját. Fölvetette a kérdést: elgondolkoztak-e a gyergyóiak, milyen űr is támadna a városban, ha nem működnének az önzetlen munkát végző énekkarok? /Karácsonyi koncert a templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2004. január 23.
Január 22-én Gyergyószentmiklóson, az Echo Vállalkozói Inkubációs Központban 36 budapesti és valamivel több gyergyószentmiklósi vállalkozó találkozott, hogy a májusban esedékes jelentős változásokra – Magyarország EU-taggá válására – és az azzal adódó új helyzetre megpróbáljon felkészülni. A két polgármester: dr. Mester László Budapest, XVIII. kerületéből és Pál Árpád Gyergyószentmiklósról a konferencia és a hasonló vállalkozói találkozók fontosságát hangsúlyozta megnyitóbeszédében. A konferencia január 23-án folytatódik. /Bajna György: Vállalkozók konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2004. február 26.
A nézőktől gyűjt aláírásokat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, hogy ezzel is nyomatékosítsa a város vezetőséghez intézett kérését: mihamarabb orvosolja a székhelygond miatt beállt állapotot. Kolozsi Kilián színházigazgató elkeseredésében az utcára vonulást sem tartja kizártnak. Fűthető színtér híján a városi könyvtár emeletén összetákolt stúdiószínpadon dolgoznak. Évekig a Szakszervezetek Művelődési Házában működött a színház, utóbb a városi filmszínház épületének használatát kérték. Kolozsi Kilián jelezte: az elkövetkezendőkben naponta felvonulnak a városháza elé, egy-egy félórát tüntetnek azért, hogy legalább válaszra méltassák őket. Pál Árpád polgármester elmondta, nem tud megoldást találni. /Gergely Edit: Két épület közt az utcán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
